Mesteremberek..avagy a lehúzás magasiskolája..

Nyaralás előtt állok. Ennek megfelelően sorra veszem a cuccaimat, hogy mit is akarok magammal vinni. Többek között a cipőimet..

Úgy gondoltam, hosszas pakolás és mérlegelés után, hogy néhányukra ráfér egy kis javítás. Izibe el is vittem a Metro aluljáróban jól ismert cipészhez. Megkaptam a bilétát, azt is, hogy mettől meddig vehetem át a cipőket, stb..

Elérkezett a várva várt nap, amikor is mehetek a cipőkért. Ahhha, gondoltam én, de a cipész valahogy másképp gondolta. Egy A4-es lapon közölte a nagyérdeművel, hogy márpedig ő most két hétig nem lesz.. Akkor most nekem honnan lesz cipőm??? Először azt hittem hülye vicc.. Miután egyre nagyobb sor kezdett kialakulni mögöttem, kicsit arrébb húzódva mutattam sorstársaimnak a tényállást.. Általános morgolódás esete forgott fenn.

Mint a cipész megmentője úgy gondoltam, hogy oldani kell a helyzetet. Benyögtem, hogy legalább elég szar idő van, szóval elő lehet kapni az őszi cipőket.. Ezen a fiatalabbja röhögött, öregebbje, meg beletörődve bólogatott..

Mondjuk számomra az még mindig kérdés, hogy most milyen csukákat vigyek magammal?!

Tudom, tudom.. Ez nem tartozik a blog témájához.. de velem történt, így megosztom Veled..:P

Szóval, könyvelőm hívott "..Te meg kell újítanod a TEÁOR számokat..". Remek! 2 éve kellett újítanom a vállalkozóigazolványom, most meg megint kitaláltak valamit! Újabb lehúzás, no sebaj! Én aztán tisztes állampolgár leszek és eleget teszek a kívánalmaknak! ÚJÍTOK!

(A dologhoz hozzátartozik, hogy nekem le kell utaznom egy kis Veszprém megyei városba, ha ezeket az ügyes-bajos dolgokat el akarom intézni. Vonatozom.. Asszem nem kell ehhez kommentár, hogy az is egy herce-hurca.. Majd a legközelebbi blogbejegyzésemben mesélek.)

Felhívtam az ocsmányirodát, akarom írni okmányirodát. Először nagyon kimért volt a hölgy, mit kimért egyenesen ellenséges. A kolléganő éppen nem tartozkodik a kuckójában (éppen kávézik, bevásárol, stb..), de ő nem tud pontos felvilágosítást adni. Mondom, azé próbálja meg.

- Bejegyezhetnék egy időpontot?
- Igen, magyarorszag.hu!
- Telefonon nem lehet?
- Nem! Azért jöjjön jóval 8 előtt, mer' nagyon sokan szoktak lenni.
- Mennyi időt vesz igénybe az igazolvány elkészítése?
- 1 hónap!
- Menyyyyyyiiiiiiii???? Július 1-je a határidő..
- Tudom hölgyem, de tudja, NINCS PAPÍR, amire kinyomtatnánk az igazolványt!
- Hát, jó. Mit kell vinnem? Mennyibe fog ez nekem kerülni?
- Az összeget nem tudom (mivel nem ÉN vagyok az illetékes). Tudja mit, hozzon minden papírt. Mindenről, amiről van képesítése! Elegendő pénz is legyen Önnél..
- De ha már egyszer valamit engedélyeztek, akkor arról minek mutassak be papírt(bizonyítván, stb)???
- Csak!

Szóval.. Jövő héten utazom. 6 órát (csak oda-vissza), 360 km.. Sorban állás, bár bejelentkezem. Aztán papírozás, egyezkedés.. Majd várok 1 hónapot és újra utazhatok le, mert NEM postázzák ezt a hivatalos okmányt.. Az, hogy nekem, mint vállalkozónak ez mennyi kiesést jelent, az kutyát sem érdekli..

Remélem, patron lesz elég a nyomtatóban (vagy szóljatok, viszek..)

..vettem észre egyik nap a forgalmimban.. Csodálkoztam, hiszen alig egy éve intéztem a zöldkártyás, forgalmis cseremizériát. Összerándult a gyomrom, mert sajnos a kocsikhoz nem nagyon értek.. (Igen, igen, az a típus vagyok, ha megkérdezik milyen autóm van, gondolkodás nélkül azt válaszolom: zöld!)

No, mindegy. Elvittem a kocsit oda, ahol előzőleg megkaptam a papírokat. A fiatalember értetlenkedve nézett rám, amikor elmondtam a problémám. Most azonban, ki kell állnom mellettük, mert kapásból közölte, hogy ő cseszerintette el.. Mivel még nem volt 5 éves a kocsi, 2 évet kellett volna adnia, de véletlenségből csak 1-et adott. Nekem aztán mondhatta volna azt is, hogy "..ejnye, bejnye Hölgyem.. és, ha jön a rendőr..? Azonnal meg kell újítani", ui. frankón nem vagyok ezekkel a dolgokkal tisztában, de most már ezt is tudom.

Vigyorogtam, mint pereces a Ligetben, gondolván hál égnek nem kell költenem! A srác elismeri a hibát, innentől kezdve megoldódott a dolog. Hamar felrázott eufórikus hangulatomból a szerelő "Hölgyem, nem tudok mit tenni.. Meg kell újítani.." Remek! Mennyibe fog ez nekem fájni? 7000 Ft.. Na, puff.. (Ugrott a cipő ára, amit már lelki szemeimmel meg is vettem..)

Hát, így jártam.. Én és a zöldkártya..

Egy kellemes szombat délután arra lettem figyelmes, hogy az én drága jó darálós wc-m folyat.. Mit folyat?! Kisebb Balatont produkált a fürdőben.. No, sebaj! Volt már ilyen a nagy történelemben, szétkapom, aztán megnézem mit tehetek.. Nő lévén, kedves olvasó azért ez nagy teljesítmény..

Na! Sikerült diagnoztizálnom a probléma tárgyát, sőt el is hárítottam. Most már csak az összeszerelés kell.. Nem egy nagy "vaszisz", ment ez máskor is. Van egy tekerő, megfelelő irányba elhajt, oszt kész van! Gondoltam én nagy naív barom állat.. A felső illeszték az Istennek se.. Összeszerelem, lehúzom folyat, szétszerelem, felmosok, összeszerelem, lehúzom folyat, szétszerelem, felmosok..stb. Megcsináltam ezt vagy 5-ször.. A felgyülemlett víz mennyiségével egy kisebb kertet fel lehetett volna locsolni. No, sebaj! Megkeresem a garanciát(2002-es a készülék, minden papírt elteszek!).

Nézem, nézem, hopp egy telszám, felhívom. A hívott fél már nem foglalkozik ezzel, megad egy másik számot.. Kedves, búgó férfi hang.. Persze bedobom magam, mint esendő nő.. Segít is, táv-ban.. "Hölgyem, a fiút tusfürdőzze be, a gumit tegye a lányba, csúszni fog az!" Először azt hittem, valami másik vonalat sikerült elkapnom. No, sebaj, próba 1..2..3! Kenek, csúsztatok, folyat.. Kafa! Visszahívom a drága szerelőt, mire azt mondja 100-zal hajt, éppen vezet, hétfőn találkozunk.. Aha, de kérem, addig én hova sz*rjak????!!!!

Étlen és szomjan kibekkeltem az estét, az éjszakát.. Reggel nem bírtam, kezembe vettem egy Kisokost, és elkezdtem hívogatni a NON-STOP és azonnali elhárítókat..

1. hívás: Kedves Hölgyem! Kimegyünk, megnézzük! Ez nettó 25 000 Ft, ha számlát kér, tudja, plusz ÁFA.. Ja, ha ezt ott tudjuk megcsinálni akkor 25 000 Ft, ha be kell hoznunk, akkor 45 000 Ft, és különben vehet nálunk 100 000 Ft-ért egy készüléket.. Igaz, egy éves és használt, de jó lesz.. NAAAAAAAAAAAA, magamba, meg a sz*rt! Szó szerint!

2. hívás: Hölgyem, nem tudom foglalkozunk e ilyennel, majd a kollégám felhívja.. 5 perc(marha gyorsak! mekibe nem kapok ilyen hamar kaját!).. Na, tarifa 6 000 Ft a kiszállás, 12 000 Ft az óradíj! Azt hittem eldobom magam.. Mondom nekem csak össze kellene csavarozni, mer' az nem megy.. tuti a tarifa.. Naná hölgyem.. alkalmazott vagyok.. Jah, bocs, akkor én most hova sz*rjak?!

Felhívtam még egy számot.. Neki meg nincs kocsija, hogy kijöjjön.. Itt durrant el az agyam.. Hát, újfent nekiveselkedtem a csavarozásnak.. "..a fiút tusfürdőzze be, a gumit tegye a lányba, csúszni fog az.." ezt morfondírozva összecsavartam.. Passzolt! Lehúztam.. kicsit folyat, de LESZ*ROM! Feltörlöm inkább azt a pár cseppet és egy fillérembe sem kerül..

JA! Majd elfelejtettem! A gumit a fiúra húztam.. és így lett jó!

Ui.: az egyik nagyon kedves debreceni ismerősömnek elmeséltem a sztorit(én Bp-en vagyok). Azt mondja menjek le hozzájuk.. Mondom 25 e Ft-ból oda-vissza kijön, ja és még ebédet is kapok!!! Na ez besz*rás..